Miért? Mert.

Az Interneten tevékenykedő fiatalokat alapvetően hat csoportra osztanám: 1. Az -erek. Tudod, azok az emberek, akik rajonganak valamiért, ezért képeznek egy -er végződésű szót rajongásuk tárgyának nevéből, mintha igazi foglalkozás lenne kiplakátolni azt a szobájuk falára. Ők nem bántanak, én sem bántom őket, sőt, sokakkal jóban is vagyok. 2. Vannak a mangások. Ők ugye az a nép, akik minden animét, és egyéb japán származékot nyomon követnek, sokszor elvontak, de összességében ők állnak a legközelebb hozzám, holott sohasem láttam a Narutón kívül semmi ilyesmit, és azt is nyolc évesen néztem, amikor nagyon bejött Sasuke. 3. Vannak a gamerek. Róluk még ennyit se tudok mondani, szerintem ők még kevesebbet rólam. Magyarul a “Mukka” tárgyú adatbázisuk tartalma lassan mínuszba fordul. 4. A bloggerek, akikhez nem igazán tudok odacsapódni, mert mégsem romantikus történetet írok, egy csillogó fejléc alatt, amin Selena Gomez rosszul vágott arca réved a semmibe. Vegyétek nyugodtan sértésnek, de azt nem mondtam, hogy titokban nem olvasok ilyeneket. 5. És vannak az okosok, akik csak tájékozódni járnak a netre, na ők meg még messzebb helyezkednek el szerény kis világomtól, ugyanis a legtöbb ember agysejtjeit öngyilkosságra késztetem. Szerintem az intellektuális kultúrszemélyiségek előrelátóan, lassan elkezdik kialakítani a távoltartásomra szolgáló atombunkereket is. 6. Végül pedig a trollok, akiket úgy gondolom, nem kell bemutatnom. Most felmerülhet benned a kérdés, hogy hol vagyok én? Ennek kiderítésére csak egy mód van: olvass el! Mert ha a blogomat nézed, az agyamban turkálsz. Gusztusos mi? Szóval dönts, és kövess, ha mersz!

Blogról:  A tömeget látom, de a közlekedést nem #5, A tömeget látom, de a közlekedést nem #4, A tömeget látom, de a közlekedést nem #3, A tömeget látom, de a közlekedést nem #2, Deichmann szösszenet, #HUN, OINTB, A tömeget látom, de a közlekedést nem #1, Még több helyzet jelentése, "New girl" feeling - failed, stb...